Képzeljük el, hogy vettünk egy vadiúj tévét egy online webáruháztól, de ahogy a futártól átvesszük, látjuk, hogy karcolás van a tévének a képernyőén. A vállalkozás mossa kezeit és nem hajlandó megtéríteni a kárunkat. Hova fordulhatunk? Menjünk a bíróságra, de a vállalkozás székhelye szerintihez, vagy a mi lakóhelyünk szerinti illetékeshez? Mit kell benyújtani? Akkor most fogadjunk ügyvédet, hiszen az átlagember nem ért ezekhez a bonyolult jogi procedúrákhoz és egy per évekig elhúzódhat?

Decemberi posztunkban hírt adtunk arról, hogy 2024. január 1-jétől fontos változások léptek életbe a Békéltető Testületi eljárásban. A mostani írásunkban is Békéltető Testületi eljárást, mint ingyenes fogyasztói vitarendezési lehetőséget mutatjuk be.

Tapasztalatunk alapján számtalan fogyasztó szembesül ezzel a dilemmával, mikor a vásárlása során valami gigszer csúszik be, vagy egyéb „garanciás” ügyeinél. Ilyenkor a bíróság helyett vagy előtt érdemes a Békéltető Testülethez fordulni.

A Békéltető Testület eljárása (a békéltetés) egy olyan ingyenes, alternatív vitarendezési eljárás, ami során a fogyasztó és a vállalkozás igyekszik egyezségre jutni, egy fogyasztói többletlehetőség.

Ha elkezdjük elemezni a fogalomnak az elemeit, akkor először is, a békéltetés valóban ingyenes, hiszen ezáltal az olyan fogyasztóknak is esélyt adnak az igényének az érvényesítéséhez, akik nem engedhetnék meg maguknak a pereskedést. Ezáltal senki elől nincs elzárva a fogyasztóvédelmi jellegű ügyének intézésétől.

Az alternatív vitarendezési eljárás azt jelenti, hogy nem a „rendes” bíróságok hatáskörébe tartozik, így egyrészt csökkentik a bírósági ügyterhet, illetve ez az eljárás sokkal gyorsabb, mint a hagyományos bírói út.

Az egyezségre jutásnál érdemes megemlíteni a panaszunk elbírálásának a folyamatát aminek többféle kimenetele lehet:

• Ha a békéltetésben a testület szerint nem megalapozott a fogyasztói panasz, elutasítják.
• Amennyiben a felek találnak egy közös álláspontot, akkor születhet egyezség a fogyasztó és a vállalkozás között a panasz rendezéséről.
• Ha nincs egyezség, akkor ajánlást, vagy kötelezést adhat ki a testület.

2024. január 1-je előtt a békéltetésben csak akkor születhetett a vállalkozásra nézve kötelezést tartalmazó határozat, ha a vállalkozás egy úgynevezett alávetési nyilatkozattal magára nézve kötelezőnek ismeri el a testület határozatát. Ha nem volt alávetési nyilatkozat, akkor csak ajánlást tehet a testület, ami ugyan egyfajta győzelem a fogyasztó számára, de az ajánlást nem köteles végrehajtani a vállalkozó.

Nemteljesítés esetén „büntetésből” kikerülhet ugyan a vállalkozás neve a békéltetés weboldalán található feketelistára.

Ahogyan arról decemberben írtunk, 2024. január 1-jét követően az egyik fontos változás többek között az, hogy 200 ezer forint alatti igénynél kötelező érvényű határozatot hoznak a Békéltető Testületek, akkor is ha a bepanaszolt vállalkozás nem tett alávetési nyilatkozatot, abban az esetben ha a fogyasztói igény megalapozott.