Ha gáz van a villannyal vagy a vízzel – Okosságok a közműszolgáltatásokkal kapcsolatban

Mindennapjaink részét képezi, hogy áramot, vizet, földgázt stb. fogyasztunk, így gyakorlatilag már el sem tudjuk képzelni az életünket ezen szolgáltatások, vagyis a közműszolgáltatások nélkül. Mégis, ha valamilyen probléma adódik a szolgáltatással vagy a szolgáltatást nyújtó vállalkozással (a szolgáltatóval), csak kevesen tudják, hogy mik az irányadó szabályok, mire lehet hivatkozni, jogosak az igényeik vagy sem. Nem is csoda, hiszen az egyszerű fogyasztó számára szinte érthetetlen szakszavakkal körülbástyázott tájékoztatókat találhatunk a témában, így igencsak bonyolult terület ez sokszor még a hozzáértők számára is. Kisokosunk egyik fejezetét éppen ezért a közműszolgáltatások egyes bugyrainak áttekintésére szánjuk, ami által talán jobb rálátásunk lesz erre a Gordiuszi csomóra emlékeztető, egyébként igencsak hétköznapi területre.

1. Az egyetemes szolgáltatás díjának összegét, hogyan számolják ki? Miből áll?

Az egyetemes szolgáltatásokért hatósági díjat kell fizetni, ami egy alapdíjból és egy fogyasztással arányos díjból áll. Az alapdíjat a szolgáltatás rendelkezésre állásásáért, míg a hatósági díj másik részét a ténylegesen elfogyasztott mennyiség után kell fizetni.

Az alapdíj természetesen a fogyasztás mennyiségétől függetlenül fizetendő, az a folyamatosan felmerülő költségek fedezetére hivatott.

2. Ha bizonyos ideig nem kívánom igénybe venni a szolgáltatást, van arra lehetőségem, hogy erre az időre alapdíjat se kelljen fizetnem?

Erre is van mód! A fogyasztó kérésére a szolgáltatást időlegesen szüneteltetheti a szolgáltató (pl.: átalakításkor, nyomáspróba esetén). A szüneteltetés idejére az alapdíjat nem kell megfizetni, de a mérőt le kell szerelni, melynek költsége a fogyasztót terheli. A le- és felszerelés díját a szolgáltató üzletszabályzata határozza meg.

3. A földgáz szolgáltatás esetében hogyan állapítja meg a szolgáltató, hogy mennyi volt a tényleges fogyasztás?

A vonatkozó jogszabály értelmében a gázdíjat a vásárolt földgáz köbméterben mért és gáztechnikai normálállapotra átszámított térfogatának, a mérési időszakra meghatározott fűtőértéknek, valamint az egységnyi hőmennyiségre vonatkozó díjak szorzataként kell meghatározni.

4. Azt gondolom, hogy a szolgáltató valamilyen módon „hígítja” a gázt, mert silányabb minőségű földgázt szolgáltat, mint egy héttel ezelőtt. Lehetséges ez?

A fűtőérték állandó értéken tartására, vagy annak megváltoztatására a földgázelosztónak nincs lehetősége. A szolgáltatott földgáz összetételének folyamatos elemzését az átadási pontokon a FGSZ Földgázszállító Zrt. végzi, a földgázelosztó ezt a folyamatot csak ellenőrzi. A gázátadó állomásoktól a fogyasztókig zárt rendszerben jut el a földgáz, így elméletileg abba nem lehet beavatkozni, és a felhasználók csak mért és ellenőrzött fűtőértékű földgázt kaphatnak.

Ha a gázszámlán 34 MJ/m3 közeli érték van feltüntetve, akkor a földgáz minősége “átlagosnak” mondható. A szolgáltatott földgáz fűtőértéke azonban a szabványban (MSZ 1648 szabvány) meghatározottak szerint a 34 MJ/m3 –től, ±5%-al eltérhet, ami azt jelenti, hogy a fűtőértéknek 32,3…35,7 MJ/m3 közötti értéktartományban kell lennie.

5. Miért van az, hogy a számlán és a gázórán eltérő mértékegységek szerepelnek? Átverés?

Az eltérő mértékegységek nem arra szolgálnak, hogy a szolgáltató átverjen minket és ezáltal több pénzhez jusson. A magyarázat ezzel teljesen ellentétes. Az egységár alapja a fűtőérték, amely a földgáz tökéletes elégetésekor felszabaduló energia mennyiségét jelenti, mértékegysége: MJ/m³. Ez mutatja a földgáz minőségét, amely eltérő lehet. Éppen ezért a köbméter alapú elszámolás hátrányosan érintené azokat a fogyasztókat, akik alacsonyabb fűtőértékű gázt használnak. Az egységes elszámolás érdekében tehát a fűtőértékhez rendelik hozzá az egységárat, azaz a gázdíj Ft/MJ-ban meghatározott díj, melyet a felhasználó az átvett földgázért a hőmennyiség alapján fizet.

6. Új házba költöztünk, szeretném megigényelni a közműszolgáltatásokat. Mire érdemes figyelni a szerződéskötéskor?

A szolgáltatási szerződés megkötésekor nem csupán a szerződéshez szükséges adatokat kell megadni, hanem nyilatkozni kell a számlázás módjáról is. Földgáz- és villamosenergia-fogyasztóként általában kétféle lehetőség közül választhat a felhasználó, így lehet „diktálós” vagy választhatja a részszámlák útján történő számlázást. A víziközmű-ágazatban az egyes szolgáltatók üzletszabályzata ad tájékoztatást arról, hogy az évente egy-szer kötelező leolvasáson kívül milyen gyakoriságú leolvasást végez a szolgáltató, és milyen részszámlázási lehetőséget biztosít.

A bekötések, csatlakozások esetén a csatlakozási vagy szolgáltatási ponttól a felhasználói oldalra eső vezetékek kiépítése, továbbá a mérőhely kialakítása a felhasználó költsége.

7. Szeretnék előre fizetős mérésre váltani. Van ennek valamilyen költsége, esetleg feltétele?

Az elosztók csak a szociálisan védendő fogyasztóknál kötelesek előre fizetős (feltöltős) mérőt díjmentesen felszerelni. A „feltöltős” mérőt ugyanakkor bárki igényelheti, tehát feltételhez nincs kötve, de – amennyiben a mérőcseréhez az elosztó hozzájárul – a felszerelés és a mérő költsége a felhasználót terheli. Az előre fizetős mérő felszerelését kérheti a szociálisan védendő státusszal rendelkező fogyasztó, de a szolgáltató is előírhatja annak alkalmazását, amennyiben a fogyasztó hátralékot halmoz fel és a szolgáltatóval kötött fizetéskönnyítési megállapodást nem tartja be.

8. A szolgáltató kikapcsolási értesítőt küldött díjtartozásra hivatkozva. Valóban kikapcsolhat a szolgáltatásból?

Igen, a közműszolgáltató kikapcsolhatja a szolgáltatást tartozás miatt akkor, ha az arra okot adó feltételek együttesen megvalósultak.

Ezek a feltételek a következők:

– A földgáz-, a villamosenergia- vagy a víziközmű-szolgáltatás során a szolgáltató akkor kezdeményezheti a szolgáltatás felfüggesztését vagy korlátozását, ha a felhasználó 60 napon túl nem tett eleget fizetési kötelezettségének.- Nem vezetett eredményre a fogyasztó részéről kezdeményezett egyeztetés a fizetési haladékról vagy az egyéb fizetési lehetőségről.- A szolgáltató a kikapcsolás kezdeményezése előtt legalább kétszer fizetési felszólításban adott tájékoztatást arról, hogy a számla fizetési határideje lejárt és figyelmeztet a kikapcsolás lehetőségére. A második felszólításnak tértivevényesnek kell lennie vagy az átvétel igazolását biztosító egyéb értesítés formájában kell érkeznie.

Fontos tudni, hogy a tértivevényes küldemény át nem vétele esetén is kézbesítetté válik a levél. Az első felszólításnál nézzük meg, hogy a számlát befizettük-e. Ha a befizetés megtörtént, azt haladéktalanul jelezzük a szolgáltatónak a fizetés igazolásával, a kikapcsolási eljárás megelőzése érdekében.

– A szolgáltató felhívta a figyelmet a szociálisan rászoruló fogyasztókat megillető kedvezményekre. Például villamosenergia- vagy földgázszolgáltatásnál az előrefizetős mérő felszerelésére.

További speciális szabályok a következők:
A közműszolgáltató – amely alatt itt tipikusan a hálózatüzemeltetést végző szolgáltató értendő – a fogyasztót kötbértartozás miatt nem zárhatja ki a szolgáltatásból. Csak akkor kezdeményezheti a kikapcsolást, ha a tartozás érvényesítését polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárásban igazolható módon megindította.

Ivóvíz szolgáltatás esetén a szolgáltatónak további feladata, hogy a második értesítéssel egy időben az illetékes népegészségügyi szervet is tájékoztassa a korlátozásról.

Amennyiben jogszerűtlennek véled a közműszolgáltató – kereskedő/ egyetemes szolgáltató –kikapcsolásra vonatkozó eljárását, panaszoddal először a szolgáltatóhoz fordulj. Ha lakossági fogyasztóként a jogvitát a szolgáltatóval nem sikerül rendezned, akkor a megyei Kormányhivatalban működő Fogyasztóvédelmi Főosztályhoz, valamint a Békéltető Testülethez fordulhatsz.

A nem lakossági felhasználók kikapcsolására – a fentiektől eltérően – elsődlegesen az üzletszabályzat előírásai az irányadók. Ők a kikapcsolást kifogásoló panaszukkal a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz fordulhatnak.

9. Védendő fogyasztó? Mit jelent ez és miért jó?

Bárkivel előfordulhat, hogy egészségi állapota, élethelyzete megváltozik, amely miatt közműszámláit nem tudja kifizetni. A közműszolgáltatások közül a villamosenergia-, a földgáz- és a víziközmű-szolgáltatás esetén védendő fogyasztói státuszt lehet kérni, amely különleges bánásmódot biztosít a fogyasztóknak.
Ha már tudod, hogy a számla nem lesz határidőben kifizetve, ne várd meg, hogy a szolgáltató küldjön felszólítást. Rövid időn belül keresd fel a szolgáltató ügyfélszolgálati irodáját és jelezd, hogy a számlát nem tudod kifizetni, és helyzetéből adódóan ez a későbbiekben is gondot fog okozni. Kérd a védendő fogyasztói státuszba való felvételedet, ugyanis a védendő fogyasztókat kedvezmények illetik meg.
A védendő fogyasztói státusz kedvezményezettjei szociálisan rászoruló, illetve fogyatékkal élő személyek lehetnek.
Szociálisan rászorulóként részletfizetés, fizetési haladék, kikapcsolás helyett pedig előre fizetős mérő felszerelése kérhető. Fogyatékkal élőként havonta történő mérőleolvasás, a felhasználási helyen készpénzes számlakiegyenlítés, igénynek megfelelő mérőhely kialakítás, kikapcsolás alóli mentesség (ha a szolgáltatás megszűnése életet, egészséget veszélyeztetne) igényelhető.
A védendő fogyasztói státuszt a fogyasztónak kell kérnie a szolgáltatójánál. A közműszolgáltatónál (áram, földgáz, víz) külön szükséges igényelni. Az igényléshez formanyomtatványt biztosítanak a szolgáltatók, amelyek az ügyfélszolgálatokon, illetve az internetes honlapjukon is elérhetőek. A kérelmet a jogosultság jellege szerint a kezelő orvossal, illetve az igazoló szervvel kell érvényesíteni.

10. Szociálisan rászoruló védendő fogyasztói státusszal rendelkezem, ennek ellenére a szolgáltató ki akar kapcsolni a szolgáltatásból. Jogszerű ez az eljárás velem szemben?

A szociálisan rászoruló védendő fogyasztó is kikapcsolható a szolgáltatásból abban az esetben, ha a szolgáltató részletfizetéssel, illetve fizetési haladékkal kapcsolatos egyeztetése nem vezet eredményre, és a fogyasztó nem működik együtt az előre fizetős mérő felszerelésével kapcsolatban.

11. Mit tehetek a szolgáltatás visszakapcsolása érdekében, ha azt korábban kikapcsolták?

A legfontosabb tudnivaló, hogy a visszakapcsolást a fogyasztónak kell kérnie, amelyet akkor köteles teljesíteni a szolgáltató, ha a felhasználó befizette az összes lejárt határidejű tartozását, valamint a ki- és visszakapcsolás díját is. Ha a szolgáltatás mihamarabbi helyreállítását szeretnénk, a tartozás megfizetését mihamarabb tegyük meg! A szolgáltató a villamosenergia- és földgázszolgáltatást a befizetések hitelt érdemlő igazolása után, 48 órán belül köteles visszakapcsolni, amelyet az elosztói szolgáltató munkatársai hajtanak végre. Víziközmű-szolgáltatás helyreállítását a szolgáltató 3 napon belül köteles végrehajtani, ha a felmerült tartozásokat befizettük.

Amennyiben a kikapcsolás hosszabb ideje fennáll, úgy a szolgáltatók további lehetőségekkel élhetnek, amelyek a szolgáltatási szerződés megszűnéséhez vezethetnek, így a villamosenergia- és a földgázszolgáltató 30 napos kikapcsolási időt követően felmondhatja a szerződést. Ennek azért van jelentősége, mert ilyen esetben új szerződést kell kötni! Ha a szolgáltatás hosszabb ideig szünetelt, a visszakapcsolás előtt – a villamosenergia-ágazatban 1 év után, a földgázágazatban 6 hónap után – a biztonsági előírásoknak megfelelően szabványosítani kell a felhasználási helyet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az új bekötés esetén érvényes eljárás szabályok szerint kell a felhasználónak igénybejelentést tennie a szolgáltatónál, s lehet, hogy a mérőhelyet is át kell alakíttatni. Mindez jelentős költségekkel járhat!

Ne halogassuk tehát a számlatartozás megfizetését, mert csak saját magunk számára okozunk újabb költségeket!
Ajánljuk, hogy a káresemények megelőzése érdekében, a visszakapcsolás időpontjában a felhasználó vagy meghatalmazottja személyesen ott legyen a felhasználási helyen, hiszen a visszakapcsoláskor újraindulhatnak a bekötött háztartási berendezések.
Tanácsoljuk, hogy a többszöri kikapcsolás és visszakapcsolás elkerülése érdekében a háztartási költségvetést úgy tervezzük meg, hogy a közműszámlák biztonsággal befizethetőek legyenek. Ha pénzügyi nehézségünk van, keressük meg azokat a támogatási formákat, amelyek szociálisan hátrányos helyzetekben segítségünkre lehetnek.

12. Nem érthető számomra a szolgáltató által kiküldött számla, illetve gyanúsan magas fizetendő díj. Mit tehetek?

Javasoljuk, hogy ilyen esetben panaszoddal először a közműszolgáltatóhoz fordulj! Mindezt legcélszerűbb írásban (akár e-mailben) megtenni, de természetesen reklamálhatsz telefonon is, mely esetben ne felejtsd elkérni a beszélgetés azonosítószámát. Ha személyesen tennéd meg panaszod, arról feltétlenül kérd el a jegyzőkönyv másolatát!

A panaszlevelében minden szükséges adatot adj meg, amely a beazonosításhoz elengedhetetlen, és magát a panaszt lényegre törően fogalmazd meg! A közműszolgáltatóknak az egyéb vállalkozásokkal szemben szorosabb, 15 napos határidő áll csak rendelkezésükre, hogy foglalkozzanak a fogyasztók problémáival, és érdemben válaszoljanak a panaszokra.

A magasabb összegű számlákat nem feltétlenül okozza a szolgáltató helytelen eljárása, lehetséges, hogy a felhasználó fogyasztási szokásai változtak meg, érdemes ezt is végiggondolni.

Ha fogyasztási szokásaink nem változtak meg, és gyanúsan magasnak tartjuk a számlát, annak előfordulása több tényezőre is visszavezethető. Lehetséges, hogy egy hibás mérőállásközlés vagy egy pontatlan leolvasás a probléma forrása. Egyeztessük ezért a számlán szereplő és a mérőn olvasható mérőállásokat. A probléma forrása lehet az is, hogy a mérő meghibásodott. Ha erre gyanakszunk, a szolgáltatótól kérhetjük a mérő pontossági vizsgálatát. A pontossági vizsgálatot a szolgáltató szakértő közreműködésével végzi el, s annak eredménye lesz irányadó mind a szolgáltatóra, mind a fogyasztóra nézve. Hangsúlyozni kell, hogy amennyiben a szakértő azt állapítja meg, hogy a mérő pontosan működik, a vizsgálat költségét a szolgáltató a fogyasztóra terhelheti.

Amennyiben a számlareklamációt a szolgáltató elutasította, de ennek ellenére a számlát továbbra is vitatjuk, a fogyasztó békéltető testületi eljárást kezdeményezhet a lakóhelye szerinti megyeszékhelyen működő Békéltető Testületnél. A testület a felek meghallgatását követően egyezségre törekszik az ügy megoldása érdekében.

Számlareklamáció esetében hatósági eljárás kezdeményezésére is van lehetőség. Lakossági felhasználók a felhasználási hely szerint illetékes megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályához, mint fogyasztóvédelmi hatósághoz is fordulhatnak. A nem lakossági felhasználók számlapanaszait a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal bírálja el.

Ne feledd! Hatósági vagy egyéb jogvitarendezési eljárást csak abban az esetben kezdeményezhet a fogyasztó, ha igazolni tudja, hogy vitás ügyét már megpróbálta közvetlenül a közműszolgáltatójával rendezni, de az nem vezetett eredményre. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy általában a számlareklamáció nem függeszti fel a felhasználó számlafizetési kötelezettségét! Számlafizetési gond miatt ne kezdeményezzünk számlapanaszt, ez esetben kérjük a szolgáltatótól a fizetéskönnyítés lehetőségét!

13. Sajnos anyagi nehézségeim támadtak, lehet valamilyen módon könnyíteni a számlák befizetésén?

Fizetési nehézség esetén bármely fogyasztó kérhet fizetési haladékot vagy részletfizetési lehetőséget, de fontos tudni, hogy a szolgáltató nem köteles biztosítani ezt a lehetőséget. Mérlegelheti döntését a szolgáltató például annak függvényében, hogy milyen előzményei voltak a fogyasztó fizetési készségének és lehetőségeinek.

Lényeges azonban, hogy fizetési nehézségét mielőbb jelezze a szolgáltatónál, hogy az esetleges kedvezmények lehetőségeivel még élni tudjon. Fizetési nehézség esetén a számla érkezését követően haladéktalanul – még a fizetési határidő letelte előtt – forduljon a szolgáltatóhoz, és kér-jen részletfizetést vagy érdeklődjön egyéb lehetőségeiről!

A szolgáltatókon kívül segítség kérhető továbbá a települések önkormányzatától, illetve a lakó-környezetében elérhető szociális segélyező szervezeteknél. Ezekről a lakóhelye szerinti önkormányzat szociális osztályán érdeklődhet!

14. A szolgáltató szabálytalan vételezéssel gyanúsít. Mit jelent ez?

A szabálytalan vételezés olyan tiltott tevékenység, amely élet- és baleset-veszélyes, fenyegeti a vagyonbiztonságot, emellett kárt okoz a szolgáltatónak és ezáltal a többi felhasználónak is. Fontos tudni, hogy a fogyasztónak kötelezettsége megóvni a fogyasztásmérőt, a mérési és vezetékrendszert, a plombákat, illetve a szolgáltató által elhelyezett egyéb jelzéseket.

A fogyasztó akkor válik szabálytalan vételezővé, ha:

– nem jelenti be haladéktalanul a szolgáltatónak a fogyasztásmérő vagy a mérési rendszer plombáinak, jelzéseinek sérülését vagy hiányát;
– eltávolítja, meghamisítja, megrongálja a készülék vagy a mérési rendszer plombáit, jelzéseit, és ezáltal lehetővé válik a méretlen vételezés (lopás) műszaki feltétele;
– méretlenül veszi igénybe a szolgáltatást, a fogyasztásmérő vagy a mérési rendszer megbontásával vagy megkerülésével;
– a szolgáltató engedélye nélkül rácsatlakozik a vezetékrendszerre vagy visszakapcsolja a szolgáltatást a felhasználási helyen.

A témával kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy míg a földgáz- és a villamosenergia-szolgáltatás esetében létezik elosztó szolgáltató (műszaki üzemeltetésért felelős), addig a vízszolgáltatás esetében ilyen külön társaság nincsen, a számlázást és az üzemeltetést is ugyanaz a szolgáltató végzi.
Az elosztó bármikor – előzetes bejelentés nélkül is – ellenőrizheti a tulajdonában álló mérőberendezéseket, és amennyiben szabálytalan vételezést állapít meg, arról fotókkal dokumentált jegyzőkönyvet köteles felvenni. A fogyasztó a helyszíni ellenőrzés során köteles együttműködni a szolgáltatóval!

A fogyasztó szerződésszegését a szolgáltató köteles bizonyítani, melynek során a fogyasztásmérő-berendezés kötelező szakértői vizsgálatát igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértővel kell elvégeztetni.

Ha bizonytalan vagy az ellenőr személyét illetően, akkor egyeztess telefonon az elosztóval. Javasoljuk, hogy a helyszíni ellenőrzéskor végig légy jelen, és az ellenőrzésről készített jegyzőkönyvben feltétlenül rögzítsd észrevételeidet!
Ha a jegyzőkönyvben vitatod a szabálytalan vételezés megállapítását, akkor az elosztó köteles a mérőórát független igazságügyi szakértővel megvizsgáltatni, amely vizsgálaton részt vehetsz és megállapításokat tehetsz. A szakértői vélemény alapján a szolgáltató dönt arról, hogy megállapítható-e a fogyasztó felelőssége, és kiszabhatja a felhasználó által fizetendő kötbért.
Kiemelten fontos, hogy a mérőórával kapcsolatos minden iratot gondosan őrizzünk meg, mert vita esetén szükségünk lesz rájuk.

15. Milyen következménye van a szabálytalan vételezésnek és mit tehetek ellene?

A szolgáltató kötbért szab ki, ha megállapítást nyer, hogy szabálytalan vételezés történt. A fogyasztók azonban gyakran nem értik, még gyakrabban pedig felháborodnak, vagy kétségbeesnek, amikor a szolgáltató kiszabja a több százezres mértékű kötbért szabálytalan vételezés miatt.
A kötbér magas összege azt a célt szolgálja, hogy a fogyasztókat visszatartsa a hasonló tevékenységtől.

Maradjunk higgadtak, és járjunk el az alábbiak szerint:
Ha nem ismerjük el a szolgáltató megállapításait, tegyünk írásos panaszt az ügyfélszolgálaton. A fogyasztóvédelmi szabályok értelmében beadványra 15 napon belül választ kell kapnunk. Ha ez nem történik meg, vagy az elutasító válasszal nem értünk egyet, akkor több lehetőségünk is van.

1. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH) fordulhatunk írásbeli panasszal. Ennek tartalmi követelményeiről előzetesen tájékozódjunk! A MEKH a fogyasztó kérelmére megvizsgálja, hogy a szolgáltató a jogszabályokat betartva járt-e el az adott esetben, és dönt a kötbér kiszabásának jogosságáról. Ha kérelmet megalapozottnak találja, akkor eltiltja a szolgáltatót a kötbér követelésétől.

2. Ingyenes békéltető testületi eljárást kezdeményezhetünk a lakóhelyünk szerinti megyeszékhelyen működő Békéltető Testületnél. Az eljárásról itt tájékozódhatunk részletesebben: https://www.bekeltetes.hu

3. Közvetlenül a bírósághoz is fordulhatunk. Ez esetben érdemes az Ügyfélsegítő szolgálatot igénybe venni.

16. . Mi a plomba és milyen jelentőséggel bír? Mit tegyek, ha sérült?

A plomba a fogyasztásmérő berendezésen vagy mérési rendszeren elhelyezett nyomóbélyegzővel lezárt zárópecsét vagy egyéb jogi zár. Sértetlensége a villamos mérőóra hitelességét igazolja. A hitelesített mérőeszközt – az ellenkező bizonyításáig – úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája.

A fogyasztónak kötelessége a készülék és a mérési rendszer védelme, ezért óvnia kell a környezeti, mechanikai hatásoktól, külső hozzáféréstől. Ne engedjük tehát, hogy a mérési rendszeren, vezetékrendszeren, illetve a fogyasztásmérőn illetéktelen személyek beavatkozást végezzenek. Amint észleljük, hogy a készüléken rendellenesség történt – hiányoznak a plombák, megsérült vagy eltűnt a mérő stb., késlekedés nélkül jelezzük a szolgáltató és a rendőrség felé! Amennyiben a fogyasztásmérőn hibát észlelünk, ne próbáljuk megjavítani, hanem azonnal hívjuk a szolgáltató hibabejelentő szolgálatát.

Hozzászólok