Az egyetemes szolgáltatásokért hatósági díjat kell fizetni, ami egy alapdíjból és egy fogyasztással arányos díjból áll. Az alapdíjat a szolgáltatás rendelkezésre állásásáért, míg a hatósági díj másik részét a ténylegesen elfogyasztott mennyiség után kell fizetni.

Az alapdíj természetesen a fogyasztás mennyiségétől függetlenül fizetendő, az a folyamatosan felmerülő költségek fedezetére hivatott.

Erre is van mód! A fogyasztó kérésére a szolgáltatást időlegesen szüneteltetheti a szolgáltató (pl.: átalakításkor, nyomáspróba esetén). A szüneteltetés idejére az alapdíjat nem kell megfizetni, de a mérőt le kell szerelni, melynek költsége a fogyasztót terheli. A le- és felszerelés díját a szolgáltató üzletszabályzata határozza meg.

A vonatkozó jogszabály értelmében a gázdíjat a vásárolt földgáz köbméterben mért és gáztechnikai normálállapotra átszámított térfogatának, a mérési időszakra meghatározott fűtőértéknek, valamint az egységnyi hőmennyiségre vonatkozó díjak szorzataként kell meghatározni.

A fűtőérték állandó értéken tartására, vagy annak megváltoztatására a földgázelosztónak nincs lehetősége. A szolgáltatott földgáz összetételének folyamatos elemzését az átadási pontokon a FGSZ Földgázszállító Zrt. végzi, a földgázelosztó ezt a folyamatot csak ellenőrzi. A gázátadó állomásoktól a fogyasztókig zárt rendszerben jut el a földgáz, így elméletileg abba nem lehet beavatkozni, és a felhasználók csak mért és ellenőrzött fűtőértékű földgázt kaphatnak.

Ha a gázszámlán 34 MJ/m3 közeli érték van feltüntetve, akkor a földgáz minősége „átlagosnak” mondható. A szolgáltatott földgáz fűtőértéke azonban a szabványban (MSZ 1648 szabvány) meghatározottak szerint a 34 MJ/m3 –től, ±5%-al eltérhet, ami azt jelenti, hogy a fűtőértéknek 32,3…35,7 MJ/m3 közötti értéktartományban kell lennie.

Az eltérő mértékegységek nem arra szolgálnak, hogy a szolgáltató átverjen minket és ezáltal több pénzhez jusson. A magyarázat ezzel teljesen ellentétes. Az egységár alapja a fűtőérték, amely a földgáz tökéletes elégetésekor felszabaduló energia mennyiségét jelenti, mértékegysége: MJ/m³. Ez mutatja a földgáz minőségét, amely eltérő lehet. Éppen ezért a köbméter alapú elszámolás hátrányosan érintené azokat a fogyasztókat, akik alacsonyabb fűtőértékű gázt használnak. Az egységes elszámolás érdekében tehát a fűtőértékhez rendelik hozzá az egységárat, azaz a gázdíj Ft/MJ-ban meghatározott díj, melyet a felhasználó az átvett földgázért a hőmennyiség alapján fizet.

A szolgáltatási szerződés megkötésekor nem csupán a szerződéshez szükséges adatokat kell megadni, hanem nyilatkozni kell a számlázás módjáról is. Földgáz- és villamosenergia-fogyasztóként általában kétféle lehetőség közül választhat a felhasználó, így lehet „diktálós” vagy választhatja a részszámlák útján történő számlázást. A víziközmű-ágazatban az egyes szolgáltatók üzletszabályzata ad tájékoztatást arról, hogy az évente egy-szer kötelező leolvasáson kívül milyen gyakoriságú leolvasást végez a szolgáltató, és milyen részszámlázási lehetőséget biztosít.

A bekötések, csatlakozások esetén a csatlakozási vagy szolgáltatási ponttól a felhasználói oldalra eső vezetékek kiépítése, továbbá a mérőhely kialakítása a felhasználó költsége.

Az elosztók csak a szociálisan védendő fogyasztóknál kötelesek előre fizetős (feltöltős) mérőt díjmentesen felszerelni. A „feltöltős” mérőt ugyanakkor bárki igényelheti, tehát feltételhez nincs kötve, de – amennyiben a mérőcseréhez az elosztó hozzájárul – a felszerelés és a mérő költsége a felhasználót terheli. Az előre fizetős mérő felszerelését kérheti a szociálisan védendő státusszal rendelkező fogyasztó, de a szolgáltató is előírhatja annak alkalmazását, amennyiben a fogyasztó hátralékot halmoz fel és a szolgáltatóval kötött fizetéskönnyítési megállapodást nem tartja be.

Igen, a közműszolgáltató kikapcsolhatja a szolgáltatást tartozás miatt akkor, ha az arra okot adó feltételek együttesen megvalósultak.

Ezek a feltételek a következők:

– A földgáz-, a villamosenergia- vagy a víziközmű-szolgáltatás során a szolgáltató akkor kezdeményezheti a szolgáltatás felfüggesztését vagy korlátozását, ha a felhasználó 60 napon túl nem tett eleget fizetési kötelezettségének.- Nem vezetett eredményre a fogyasztó részéről kezdeményezett egyeztetés a fizetési haladékról vagy az egyéb fizetési lehetőségről.- A szolgáltató a kikapcsolás kezdeményezése előtt legalább kétszer fizetési felszólításban adott tájékoztatást arról, hogy a számla fizetési határideje lejárt és figyelmeztet a kikapcsolás lehetőségére. A második felszólításnak tértivevényesnek kell lennie vagy az átvétel igazolását biztosító egyéb értesítés formájában kell érkeznie.

Fontos tudni, hogy a tértivevényes küldemény át nem vétele esetén is kézbesítetté válik a levél. Az első felszólításnál nézzük meg, hogy a számlát befizettük-e. Ha a befizetés megtörtént, azt haladéktalanul jelezzük a szolgáltatónak a fizetés igazolásával, a kikapcsolási eljárás megelőzése érdekében.

– A szolgáltató felhívta a figyelmet a szociálisan rászoruló fogyasztókat megillető kedvezményekre. Például villamosenergia- vagy földgázszolgáltatásnál az előrefizetős mérő felszerelésére.

További speciális szabályok a következők:
A közműszolgáltató – amely alatt itt tipikusan a hálózatüzemeltetést végző szolgáltató értendő – a fogyasztót kötbértartozás miatt nem zárhatja ki a szolgáltatásból. Csak akkor kezdeményezheti a kikapcsolást, ha a tartozás érvényesítését polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárásban igazolható módon megindította.

Ivóvíz szolgáltatás esetén a szolgáltatónak további feladata, hogy a második értesítéssel egy időben az illetékes népegészségügyi szervet is tájékoztassa a korlátozásról.

Amennyiben jogszerűtlennek véled a közműszolgáltató – kereskedő/ egyetemes szolgáltató –kikapcsolásra vonatkozó eljárását, panaszoddal először a szolgáltatóhoz fordulj. Ha lakossági fogyasztóként a jogvitát a szolgáltatóval nem sikerül rendezned, akkor a megyei Kormányhivatalban működő Fogyasztóvédelmi Főosztályhoz, valamint a Békéltető Testülethez fordulhatsz.

A nem lakossági felhasználók kikapcsolására – a fentiektől eltérően – elsődlegesen az üzletszabályzat előírásai az irányadók. Ők a kikapcsolást kifogásoló panaszukkal a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz fordulhatnak.

Bárkivel előfordulhat, hogy egészségi állapota, élethelyzete megváltozik, amely miatt közműszámláit nem tudja kifizetni. A közműszolgáltatások közül a villamosenergia-, a földgáz- és a víziközmű-szolgáltatás esetén védendő fogyasztói státuszt lehet kérni, amely különleges bánásmódot biztosít a fogyasztóknak.
Ha már tudod, hogy a számla nem lesz határidőben kifizetve, ne várd meg, hogy a szolgáltató küldjön felszólítást. Rövid időn belül keresd fel a szolgáltató ügyfélszolgálati irodáját és jelezd, hogy a számlát nem tudod kifizetni, és helyzetéből adódóan ez a későbbiekben is gondot fog okozni. Kérd a védendő fogyasztói státuszba való felvételedet, ugyanis a védendő fogyasztókat kedvezmények illetik meg.
A védendő fogyasztói státusz kedvezményezettjei szociálisan rászoruló, illetve fogyatékkal élő személyek lehetnek.
Szociálisan rászorulóként részletfizetés, fizetési haladék, kikapcsolás helyett pedig előre fizetős mérő felszerelése kérhető. Fogyatékkal élőként havonta történő mérőleolvasás, a felhasználási helyen készpénzes számlakiegyenlítés, igénynek megfelelő mérőhely kialakítás, kikapcsolás alóli mentesség (ha a szolgáltatás megszűnése életet, egészséget veszélyeztetne) igényelhető.
A védendő fogyasztói státuszt a fogyasztónak kell kérnie a szolgáltatójánál. A közműszolgáltatónál (áram, földgáz, víz) külön szükséges igényelni. Az igényléshez formanyomtatványt biztosítanak a szolgáltatók, amelyek az ügyfélszolgálatokon, illetve az internetes honlapjukon is elérhetőek. A kérelmet a jogosultság jellege szerint a kezelő orvossal, illetve az igazoló szervvel kell érvényesíteni.

A szociálisan rászoruló védendő fogyasztó is kikapcsolható a szolgáltatásból abban az esetben, ha a szolgáltató részletfizetéssel, illetve fizetési haladékkal kapcsolatos egyeztetése nem vezet eredményre, és a fogyasztó nem működik együtt az előre fizetős mérő felszerelésével kapcsolatban.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a visszakapcsolást a fogyasztónak kell kérnie, amelyet akkor köteles teljesíteni a szolgáltató, ha a felhasználó befizette az összes lejárt határidejű tartozását, valamint a ki- és visszakapcsolás díját is. Ha a szolgáltatás mihamarabbi helyreállítását szeretnénk, a tartozás megfizetését mihamarabb tegyük meg! A szolgáltató a villamosenergia- és földgázszolgáltatást a befizetések hitelt érdemlő igazolása után, 48 órán belül köteles visszakapcsolni, amelyet az elosztói szolgáltató munkatársai hajtanak végre. Víziközmű-szolgáltatás helyreállítását a szolgáltató 3 napon belül köteles végrehajtani, ha a felmerült tartozásokat befizettük.

Amennyiben a kikapcsolás hosszabb ideje fennáll, úgy a szolgáltatók további lehetőségekkel élhetnek, amelyek a szolgáltatási szerződés megszűnéséhez vezethetnek, így a villamosenergia- és a földgázszolgáltató 30 napos kikapcsolási időt követően felmondhatja a szerződést. Ennek azért van jelentősége, mert ilyen esetben új szerződést kell kötni! Ha a szolgáltatás hosszabb ideig szünetelt, a visszakapcsolás előtt – a villamosenergia-ágazatban 1 év után, a földgázágazatban 6 hónap után – a biztonsági előírásoknak megfelelően szabványosítani kell a felhasználási helyet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az új bekötés esetén érvényes eljárás szabályok szerint kell a felhasználónak igénybejelentést tennie a szolgáltatónál, s lehet, hogy a mérőhelyet is át kell alakíttatni. Mindez jelentős költségekkel járhat!

Ne halogassuk tehát a számlatartozás megfizetését, mert csak saját magunk számára okozunk újabb költségeket!
Ajánljuk, hogy a káresemények megelőzése érdekében, a visszakapcsolás időpontjában a felhasználó vagy meghatalmazottja személyesen ott legyen a felhasználási helyen, hiszen a visszakapcsoláskor újraindulhatnak a bekötött háztartási berendezések.
Tanácsoljuk, hogy a többszöri kikapcsolás és visszakapcsolás elkerülése érdekében a háztartási költségvetést úgy tervezzük meg, hogy a közműszámlák biztonsággal befizethetőek legyenek. Ha pénzügyi nehézségünk van, keressük meg azokat a támogatási formákat, amelyek szociálisan hátrányos helyzetekben segítségünkre lehetnek.

Javasoljuk, hogy ilyen esetben panaszoddal először a közműszolgáltatóhoz fordulj! Mindezt legcélszerűbb írásban (akár e-mailben) megtenni, de természetesen reklamálhatsz telefonon is, mely esetben ne felejtsd elkérni a beszélgetés azonosítószámát. Ha személyesen tennéd meg panaszod, arról feltétlenül kérd el a jegyzőkönyv másolatát!

A panaszlevelében minden szükséges adatot adj meg, amely a beazonosításhoz elengedhetetlen, és magát a panaszt lényegre törően fogalmazd meg! A közműszolgáltatóknak az egyéb vállalkozásokkal szemben szorosabb, 15 napos határidő áll csak rendelkezésükre, hogy foglalkozzanak a fogyasztók problémáival, és érdemben válaszoljanak a panaszokra.

A magasabb összegű számlákat nem feltétlenül okozza a szolgáltató helytelen eljárása, lehetséges, hogy a felhasználó fogyasztási szokásai változtak meg, érdemes ezt is végiggondolni.

Ha fogyasztási szokásaink nem változtak meg, és gyanúsan magasnak tartjuk a számlát, annak előfordulása több tényezőre is visszavezethető. Lehetséges, hogy egy hibás mérőállásközlés vagy egy pontatlan leolvasás a probléma forrása. Egyeztessük ezért a számlán szereplő és a mérőn olvasható mérőállásokat. A probléma forrása lehet az is, hogy a mérő meghibásodott. Ha erre gyanakszunk, a szolgáltatótól kérhetjük a mérő pontossági vizsgálatát. A pontossági vizsgálatot a szolgáltató szakértő közreműködésével végzi el, s annak eredménye lesz irányadó mind a szolgáltatóra, mind a fogyasztóra nézve. Hangsúlyozni kell, hogy amennyiben a szakértő azt állapítja meg, hogy a mérő pontosan működik, a vizsgálat költségét a szolgáltató a fogyasztóra terhelheti.

Amennyiben a számlareklamációt a szolgáltató elutasította, de ennek ellenére a számlát továbbra is vitatjuk, a fogyasztó békéltető testületi eljárást kezdeményezhet a lakóhelye szerinti megyeszékhelyen működő Békéltető Testületnél. A testület a felek meghallgatását követően egyezségre törekszik az ügy megoldása érdekében.

Számlareklamáció esetében hatósági eljárás kezdeményezésére is van lehetőség. Lakossági felhasználók a felhasználási hely szerint illetékes megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályához, mint fogyasztóvédelmi hatósághoz is fordulhatnak. A nem lakossági felhasználók számlapanaszait a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal bírálja el.

Ne feledd! Hatósági vagy egyéb jogvitarendezési eljárást csak abban az esetben kezdeményezhet a fogyasztó, ha igazolni tudja, hogy vitás ügyét már megpróbálta közvetlenül a közműszolgáltatójával rendezni, de az nem vezetett eredményre. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy általában a számlareklamáció nem függeszti fel a felhasználó számlafizetési kötelezettségét! Számlafizetési gond miatt ne kezdeményezzünk számlapanaszt, ez esetben kérjük a szolgáltatótól a fizetéskönnyítés lehetőségét!

Fizetési nehézség esetén bármely fogyasztó kérhet fizetési haladékot vagy részletfizetési lehetőséget, de fontos tudni, hogy a szolgáltató nem köteles biztosítani ezt a lehetőséget. Mérlegelheti döntését a szolgáltató például annak függvényében, hogy milyen előzményei voltak a fogyasztó fizetési készségének és lehetőségeinek.

Lényeges azonban, hogy fizetési nehézségét mielőbb jelezze a szolgáltatónál, hogy az esetleges kedvezmények lehetőségeivel még élni tudjon. Fizetési nehézség esetén a számla érkezését követően haladéktalanul – még a fizetési határidő letelte előtt – forduljon a szolgáltatóhoz, és kér-jen részletfizetést vagy érdeklődjön egyéb lehetőségeiről!

A szolgáltatókon kívül segítség kérhető továbbá a települések önkormányzatától, illetve a lakó-környezetében elérhető szociális segélyező szervezeteknél. Ezekről a lakóhelye szerinti önkormányzat szociális osztályán érdeklődhet!

A szabálytalan vételezés olyan tiltott tevékenység, amely élet- és baleset-veszélyes, fenyegeti a vagyonbiztonságot, emellett kárt okoz a szolgáltatónak és ezáltal a többi felhasználónak is. Fontos tudni, hogy a fogyasztónak kötelezettsége megóvni a fogyasztásmérőt, a mérési és vezetékrendszert, a plombákat, illetve a szolgáltató által elhelyezett egyéb jelzéseket.

A fogyasztó akkor válik szabálytalan vételezővé, ha:

– nem jelenti be haladéktalanul a szolgáltatónak a fogyasztásmérő vagy a mérési rendszer plombáinak, jelzéseinek sérülését vagy hiányát;
– eltávolítja, meghamisítja, megrongálja a készülék vagy a mérési rendszer plombáit, jelzéseit, és ezáltal lehetővé válik a méretlen vételezés (lopás) műszaki feltétele;
– méretlenül veszi igénybe a szolgáltatást, a fogyasztásmérő vagy a mérési rendszer megbontásával vagy megkerülésével;
– a szolgáltató engedélye nélkül rácsatlakozik a vezetékrendszerre vagy visszakapcsolja a szolgáltatást a felhasználási helyen.

A témával kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy míg a földgáz- és a villamosenergia-szolgáltatás esetében létezik elosztó szolgáltató (műszaki üzemeltetésért felelős), addig a vízszolgáltatás esetében ilyen külön társaság nincsen, a számlázást és az üzemeltetést is ugyanaz a szolgáltató végzi.
Az elosztó bármikor – előzetes bejelentés nélkül is – ellenőrizheti a tulajdonában álló mérőberendezéseket, és amennyiben szabálytalan vételezést állapít meg, arról fotókkal dokumentált jegyzőkönyvet köteles felvenni. A fogyasztó a helyszíni ellenőrzés során köteles együttműködni a szolgáltatóval!

A fogyasztó szerződésszegését a szolgáltató köteles bizonyítani, melynek során a fogyasztásmérő-berendezés kötelező szakértői vizsgálatát igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértővel kell elvégeztetni.

Ha bizonytalan vagy az ellenőr személyét illetően, akkor egyeztess telefonon az elosztóval. Javasoljuk, hogy a helyszíni ellenőrzéskor végig légy jelen, és az ellenőrzésről készített jegyzőkönyvben feltétlenül rögzítsd észrevételeidet!
Ha a jegyzőkönyvben vitatod a szabálytalan vételezés megállapítását, akkor az elosztó köteles a mérőórát független igazságügyi szakértővel megvizsgáltatni, amely vizsgálaton részt vehetsz és megállapításokat tehetsz. A szakértői vélemény alapján a szolgáltató dönt arról, hogy megállapítható-e a fogyasztó felelőssége, és kiszabhatja a felhasználó által fizetendő kötbért.
Kiemelten fontos, hogy a mérőórával kapcsolatos minden iratot gondosan őrizzünk meg, mert vita esetén szükségünk lesz rájuk.

A szolgáltató kötbért szab ki, ha megállapítást nyer, hogy szabálytalan vételezés történt. A fogyasztók azonban gyakran nem értik, még gyakrabban pedig felháborodnak, vagy kétségbeesnek, amikor a szolgáltató kiszabja a több százezres mértékű kötbért szabálytalan vételezés miatt.
A kötbér magas összege azt a célt szolgálja, hogy a fogyasztókat visszatartsa a hasonló tevékenységtől.

Maradjunk higgadtak, és járjunk el az alábbiak szerint:
Ha nem ismerjük el a szolgáltató megállapításait, tegyünk írásos panaszt az ügyfélszolgálaton. A fogyasztóvédelmi szabályok értelmében beadványra 15 napon belül választ kell kapnunk. Ha ez nem történik meg, vagy az elutasító válasszal nem értünk egyet, akkor több lehetőségünk is van.

1. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH) fordulhatunk írásbeli panasszal. Ennek tartalmi követelményeiről előzetesen tájékozódjunk! A MEKH a fogyasztó kérelmére megvizsgálja, hogy a szolgáltató a jogszabályokat betartva járt-e el az adott esetben, és dönt a kötbér kiszabásának jogosságáról. Ha kérelmet megalapozottnak találja, akkor eltiltja a szolgáltatót a kötbér követelésétől.

2. Ingyenes békéltető testületi eljárást kezdeményezhetünk a lakóhelyünk szerinti megyeszékhelyen működő Békéltető Testületnél. Az eljárásról itt tájékozódhatunk részletesebben: https://www.bekeltetes.hu

3. Közvetlenül a bírósághoz is fordulhatunk. Ez esetben érdemes az Ügyfélsegítő szolgálatot igénybe venni.

A plomba a fogyasztásmérő berendezésen vagy mérési rendszeren elhelyezett nyomóbélyegzővel lezárt zárópecsét vagy egyéb jogi zár. Sértetlensége a villamos mérőóra hitelességét igazolja. A hitelesített mérőeszközt – az ellenkező bizonyításáig – úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája.

A fogyasztónak kötelessége a készülék és a mérési rendszer védelme, ezért óvnia kell a környezeti, mechanikai hatásoktól, külső hozzáféréstől. Ne engedjük tehát, hogy a mérési rendszeren, vezetékrendszeren, illetve a fogyasztásmérőn illetéktelen személyek beavatkozást végezzenek. Amint észleljük, hogy a készüléken rendellenesség történt – hiányoznak a plombák, megsérült vagy eltűnt a mérő stb., késlekedés nélkül jelezzük a szolgáltató és a rendőrség felé! Amennyiben a fogyasztásmérőn hibát észlelünk, ne próbáljuk megjavítani, hanem azonnal hívjuk a szolgáltató hibabejelentő szolgálatát.