Mi jár a vis major miatt törölt repülőjáratok utasainak?

2020. márciusának közepén Európában még zajlott az élet, de már hallottuk, hogy a messzi Kínában valami furcsa és veszélyes tüdőgyulladást okozó járvány tombol, ami irtó gyorsan terjed szerte a világon. Megtanultuk Vuhan nevét és a koronavírus kifejezést, aztán mire mindenkinek elképzelte a denevérlevest, addigra megdöbbenve konstatáltuk, mi történik Észak-Olaszországban, és hogy az EU összes országából jelentenek megbetegedéseket. Mire a WHO 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította a Covid19-et, irtó bonyolulttá vált minden. Például egy olyan sokaknak addig szinte hétköznapi dolog, mint a hazarepülés Londonból.

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Egy több mint egy éve húzódó panaszos üggyel kapcsolatban fordulok Önökhöz, és szeretném tanácsukat kérni.

2020. március 14-én a LOT légitársaság törölte a másnapi London-Budapest járatát, melyre édesanyámnak és nagynénémnek érvényes jegye és beszállókártyája volt.

A törlés okáról semmilyen tájékoztatást nem adtak, a hazautazáshoz segítséget nem nyújtottak, és nem voltak elérhetőek semmilyen kommunikációs csatornán.

Így kénytelenek voltunk egy másik légitársaság járatára helyet foglalni, mely természetesen az utolsó pillanatban jelentősen drágább volt, mint a hónapokkal korábban megváltott LOT jegy hazaútra eső ára (amit fél évvel később végül visszatérítettek).

A visszatérített jegyár és a hazaútra vásárolt jegyek ára közötti különbség megtérítésére kérelmet nyújtottunk be a légitársaságnál, ám azt vis maior-ra hivatkozva elutasították.

Az érvényes EU-szabályzat szerint azonban – teljesen logikus módon – a hazaút árának megtérítésére akkor is köteles a légitársaság, ha a járatot vis maior okokra hivatkozva kellett törölniük, hiszen senkit nem hagyhatnak kint a reptéren, kötelesek a hazautat valahogy megoldani, vagy annak költségeit megtéríteni:

https://europa.eu/youreurope/citizens/travel/passenger-rights/air/index_hu.htm#reimbursement-cancellation-1

Az, hogy a 250 EUR/fő kompenzáció ebben az esetben nem jár maximálisan érthető, így arra nem is tartunk igényt.

Mivel a LOT panaszunkat többször is elutasította, Online Vitarendezésre pedig nem volt hajlandó, szeretném megkérdezni, hogy mi a következő lépés, amit tehetünk, hogy a keletkezett plusz költségeket a légitársasággal megtéríttethessük.

A LOT nem ajánlott fel semmilyen választási lehetőséget, egyetlen csatornán (telefon, email, Facebook) sem volt elérhető, így a jegyár-visszatérítést nem választottuk, hanem egyszerűen ez volt az egyetlen értelmes döntés, hogy valahogy hazajuttatjuk az utasokat, majd utólag jelezzük a légitársaság felé a költségeket.

Néhány nappal később végül a Facebook üzenetemre válaszoltak, és ott is csak két lehetőséget ajánlottak fel: a visszatérítést, valamint a későbbi LOT(!) járatra való átfoglalást. Más partner légitársaságra való átfoglalást nem engedtek volna akkor sem, és mivel a LOT Londoni járatai a mai napig nem indultak el, így jogosan merül fel bennem a kérdés, hogy akkor szüleinknek a mai napig Londonban kellene élniük saját költségen, és majd amikor újranyit a járat akkor hazajönni? Ez azért nem igazán észszerű, ugye?

Mindezt alátámasztja az Uniós jog is, én ugyanis azt találtam az europa.eu oldalon, hogy bizony meg kell térítenie a légitársaságnak a hazaút ára és a visszatérített jegyár közötti különbséget:

  • “Ha a légitársaság nem tesz eleget kötelezettségének, és nem ajánlja fel az átfoglalást, vagy hogy hasonló utazási feltételekkel, a lehető legkorábbi járattal visszaszállítja Önt a kiindulási repülőtérre, vissza kell térítenie Önnek az igénybe vett járatért kifizetett összeget.
  • Ha a légitársaság nem ajánlja fel Önnek, hogy válasszon a jegyár visszatérítése és az átfoglalás között, hanem egyoldalúan úgy dönt, hogy visszatéríti az eredeti jegy árát, Önt megilleti a jog, hogy kiegészítő visszatérítést kapjon az új (hasonló utazási feltételeket biztosító) jegy árkülönbözetének fedezésére.”

Forrás: https://europa.eu/youreurope/citizens/travel/passenger-rights/air/index_hu.htm#reimbursement-cancellation-1

Ezek alapján szeretném ha megkérdeznétek a légitársaságot, hogy ők mire hivatkozva nem hajlandók megtéríteni a kért különbséget.

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelettel:

…”

 

A Panaszakadémia tanácsa:

 

Kedves Panaszos!

 

Válaszunk röviden: Csupán csak a feltételezéseinkre hagyatkozhatunk, ahhoz ugyanis, hogy egyértelmű választ adjunk, a járattörlés okát ismernünk kell.

 

Szembetűnő, hogy a járat törlésére abban az időszakban került sor, amikor a Covid-19 felütötte a fejét és mindenki pánikolt, több ország hozott sürgős hatósági intézkedéseket, melyek bizonyos járatok törlésével jártak, de a légitársaság is dönthetett a járat törlése mellett a személyzet egészségének védelme érdekében, Amennyiben valóban a járvány, illetve valamely hatósági rendelkezés vagy a légitársaság a személyzet egészségének védelme érdekében hozott döntése adta a járattörlés okát, úgy kártérítés sajnos nem illeti meg az utasokat, hiszen ezek rendkívüli eseményeknek tekinthetők, így kizárják a kártérítési kötelezettséget. Mindezt nagyon jól leírja az Európai Bizottság (2020/C 89 I/01) közleménye, ezért szeretnénk idézni:

 

“A 261/2004/EK rendelet bizonyos körülmények fennállásának esetére átalányösszegű kártérítésről is rendelkezik. Ez nem vonatkozik azokra a járattörlésekre, amelyeket a tervezett indulási időpontnál több mint 14 nappal korábban hajtottak végre, vagy amikor a járattörlést olyan „rendkívüli körülmények” indokolták, amelyeket minden észszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. A részleteket lásd a rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében és 7. cikkében.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a hatóságok által a COVID-19-pandémia megfékezése céljából hozott intézkedések jellegüknél és eredetüknél fogva nem tartoznak a fuvarozók rendes tevékenységi körébe, és a fuvarozók tényleges befolyásán kívül esnek.

Az 5. cikk (3) bekezdése szerint akkor nem érvényesíthető a kártérítéshez való jog, ha a szóban forgó járattörlést olyan rendkívüli körülmények „okozták”, amelyeket minden észszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni.

Ezt a feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a hatóságok vagy teljesen megtiltanak bizonyos járatokat, vagy olyan módon tiltják a személyek mozgását, amely de facto kizárja a szóban forgó járat üzemeltetését.

Ez a feltétel akkor is teljesülhet, ha a járat törlésére olyan körülmények között kerül sor, amikor a személyek adott irányú mozgása nem teljesen tiltott, hanem csak bizonyos eltérések hatálya alá tartozó személyekre (például az érintett állam állampolgáraira vagy lakosaira) korlátozódik.

Amikor egyetlen ilyen személy sem szállna fel egy adott járatra, akkor az üresen maradna, ha nem kerülne sor a törlésére. Ilyen helyzetekben jogszerű lehet, hogy a fuvarozó nem vár nagyon sokáig, hanem kellő időben törli a járatot (akkor is, ha nem rendelkezik bizonyossággal a különböző utasoknak az utazáshoz való jogairól), a megfelelő szervezési intézkedések meghozatala – többek között a fuvarozó által kárpótolandó utasokról való gondoskodás – érdekében. Bizonyos körülmények között az ilyen esetekben előforduló járattörléseket is a hatóságok által hozott intézkedés által „okozottnak” lehet tekinteni. Szintén a körülményektől függően, ugyanez a helyzet állhat fenn a személyek mozgásának tilalma által közvetlenül érintett járatokkal ellentétes irányú járatok esetében is.

Amennyiben a légitársaság egy járat törlése mellett dönt, és bizonyítja, hogy ezt a döntést a személyzet egészségének védelme indokolta, a járattörlés szintén rendkívüli körülmények által „okozottnak” tekintendő.

A fenti megfontolások nem kimerítőek, és nem is lehetnek azok, mivel a COVID-19-járvánnyal kapcsolatban egyéb sajátos körülmények is felmerülhetnek az 5. cikk (3) bekezdésének alkalmazásában.”

 

Abban az esetben, ha úgy véled, hogy a járattörlésre nem a járvány, illetve az azzal kapcsolatos védelmi intézkedések adtak okot, vagy tekintettel arra, hogy csak feltételezhetjük a járattörlés okát, szeretnéd, ha a légitársaság kifejezetten megnevezné annak indokát (ez alapján egyértelműen kiderül, hogy fennáll-e a kártérítési kötelezettsége), akkor az alábbi lehetőségek nyújthatnak segítséget a jogvita rendezéséhez:

A jegyeket megvásárló személy a lakóhelye szerint illetékes Békéltető Testületnél alternatív vitarendezési eljárást indíthat díjmentesen, amely során hivatalos kereteken belül kísérelhető meg a jogvita rendezése egy megállapodás létrehozása által.

A Békéltető Testületről, valamint eljárásáról, annak kezdeményezéséről az alábbi linkre kattintva olvashatsz bővebben:

https://bekeltetes.hu

 

A békéltetés mellett ugyancsak díjmentesen nyújt segítséget a fogyasztók számára a magyarországi Európai Fogyasztói Központ, amely intézmény kifejezetten a határon átnyúló fogyasztói ügyekre specializálódott, ezért külföldi, de az Unióban, az Egyesült Királyságban, Norvégiában vagy Izlandon székhellyel rendelkező vállalkozás esetében célravezetőbb lehet a Központhoz fordulni. Mivel a LOT székhelye Lengyelországban van, ezért a Központ segítségét is kérheti a repülőjegyek vásárlója.

Erről a következő linkre kattintva találsz bővebb információkat:

https://www.magyarefk.hu/hu/

 

Az előbbiek mellett pedig megfontolandó még a közjegyző előtti európai fizetési meghagyásos eljárás, ami azonban díjköteles, valamint a polgári peres eljárás lehetősége is. Ezeknél viszont érdemes mérlegre helyezni, hogy igen költségesek és időigényesek lehetnek.

 

Végül, fontos kiemelni azt, hogy amennyiben a járattörlés következtében  a légitársaság a helyzet megoldása tekintetében nem ajánlotta fel a jegy árának visszatérítése és az átfoglalás közötti választási lehetőséget, akkor a visszatérített jegyek ára és a hazaútra a járattörlés következtében megváltott jegyek ára közti különbség megtérítését is kérhetik az utasok a kártérítésen felül (melynek összege a repülési táv függvényében lehet 250, 400 vagy 600 Euró), ha annak feltételei fennállnak.

 

 

Bízunk benne, hogy válaszunkkal a segítségedre lehettünk.

 

 

Üdvözlettel:

a Panaszakadémia csapata

Hozzászólok