A visszaküldés költsége sokszor az az összeg, amivel fogyasztóként gyakran egyáltalán nem számolunk
Az online vásárlással teljesen kinyílt a világ, szinte bárhonnan rendelhetünk egyetlen kattintással. Azonban sok a gyakorlatban az online rendeléssel kapcsolatban sok-sok részlet kérdés merült fel, ami gyakran nem is tűnik annyira részletkérdésnek. A mostani kisokosban arról írunk, hogy internetes vásárlás esetén, és indokolás esetén hogyan alakul a visszaküldés költsége.
Nézzük tehát online vásárlás esetén, indokolás nélküli elállás esetén kit terhel a visszaküldés költsége:
A 45/2014. Korm. rendelet 24.§ (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „A fogyasztó az áru visszaküldésének közvetlen költségét viseli, kivéve, ha a vállalkozás vállalta e költség viselését. Vagy a távollévők között kötött szerződés esetén, ha a vállalkozás az árut üzlethelyiségben is értékesíti, és a fogyasztó a vállalkozás üzlethelyiségében személyesen gyakorolja a 20. § szerinti jogát, jogosult ezzel egyidejűleg az árut visszaadni a vállalkozásnak.”
Tehát a visszaküldés költsége főszabályként a fogyasztót terheli. Ezt a költséget a fogyasztó két módon tudja megspórolni: az egyik, hogy a vállalkozás ezt a költséget magára vállalja. Ezt a vállalkozások általában már előzetesen, a szerződés kötés előtt, jellemzően a Általános Szerződési Feltételekben szokták jelezni. A másik, ha a vállalkozásnak van olyan üzlethelyisége, ahol értékesítést is végez, akkor oda visszavihetjük személyesen is a terméket és ott megtehetjük az elállási nyilatkozatunkat.
A visszaküldés lehetséges költségét, tehát célszerű mindig mérlegelni és előzetesen tájékozódni róla. Sok bosszúságot okozhat, ha ezzel nem számolunk, főként akkor ha a külföldről vásárlunk, vagy a visszaküldés címeként egy külföldi címként van megadva. Ez nem jogszabály ellenes. Külföldi visszaküldés cím esetén előfordulhat, hogy többe kerül a visszaküldés a költsége, mint maga a termék.