Miután kinéztük az álmaink autóját és kezünket dörzsölve akarjuk megkötni az évszázad üzletét (hiszen, annyiért szinte rablás), a kereskedő előjön valamiféle szerződéssel, hogy írjuk alá és utána miénk lehet az autó. De milyen buktatói vannak a szerződésnek?

1. Legyen mindig szerződés!
Autó vásárlásánál nem elég a markos kézfogás, egy kacsintás és a „minden jó lesz” mondat. A szerződés nemcsak arra jó, hogy bebizonyítja, hogy létrejött a jogügylet, hanem arra is, hogy milyen tartalommal. Ezért bármilyen eljárás során, ha azt akarjuk bebizonyítani, hogy a kocsi mégsem felel meg a szerződésben foglalt elvárásunknak, akkor szükséges a valóságnak megfelelő, megfelelő tartalommal elkészített szerződés megléte.

Itt fontos kiemelnünk, hogy sokszor látunk olyan szerződéseket, amelyben nem a ténylegesen átadott vételár szerepel, hanem egy jelentősen alacsonyabb összeg, vagy nem is szerepel vételár. Ez a fogyasztói igényérvényesítésben óriási problémát okoz, hiszen jellemzően már abban a kérdésben is vita alakul ki, és bizonyításra szorul, hogy mennyi volt a vételár, amelyet a fogyasztó visszakövetelne.

2. Nézzük meg, hogy ki az eladó!
A szerződésen nagyon fontos, hogy ki van eladóként feltüntetve, hiszen, ha magánszemély, akkor már nem beszélhetünk fogyasztóvédelemről. Ott olyankor a bírósági eljárás során tudjuk jogainkat érvényesíteni. A kereskedők gyakran csinálják, hogy ők eladási bizományosként járnak el, magyarán egy másik fél megbízásából értékesítenek autót a vevőnek. Ilyenkor az eladó az lesz, akinek a megbízásából ott van az autó a kereskedőnél, hiszen ő az autó tulajdonosa. Éppen ezért ilyenkor nem lehet a kereskedőhöz fordulni az igényünkkel, hiszen nem vele vagyunk jogviszonyban, nem ő az eladó.
Még vásárlás előtt, jó ha tisztában vagyunk kitől vesszük az autót, probléma esetén kihez tudunk fordulni.

3. Hány év kellékszavatosság?
A szerződésben általában a kereskedők be szokták tenni, hogy az autóra nincs „garancia” és ettől azt hiszik, hogy akkor itt megáll a történet. Sőt a használt autó piacon ismeretes a „kapugarancia”, azaz addig van a vásárlónak joga, amíg ki nem lép a kapun. Nem! Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésnél a Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy használt dolog esetén a minimum kellékszavatossági idő 1 év, de semmis az a kikötés ami ennél kevesebbet ad. Ezért ha 1 évnél kevesebb a kellékszavatossági időt adna meg a kereskedő, akkor azt úgy kell venni, mint ha ott se lenne.
Mindazonáltal, ha magánszemélyektől veszünk kocsit, akkor kevesebb kellékszavatossági időben is meg lehet állapodni. Fontos, ebben az esetben nem beszélhetünk fogyasztóvédelemről, hiszen két magánszemély kötött adásvételt.

4. Ne rögzítsünk semmiféle hangot! (Engedély nélkül)

Ha vita támadna arról, hogy pontosan milyen hibákat közölt a szerződésben a kereskedő és azt felvesszük, ne higgyük azt, hogy ezzel jól túljártunk az eszén! Hiszen a bíróság/ Békéltető Testület nem köteles olyan bizonyítékokat elfogadni, ami személyiségi jogokat sérthet. Ezenfelül a kereskedő is indíthat emiatt eljárásokat. Ha mindenképpen hangfelvételt akarunk készíteni, ahhoz igazolható módon kell a másik fél  (hangfelvételen szereplő/szereplők) hozzájárulása.

Láthatjuk tehát, hogy igenis fontos része az autóvásárlásnak a szerződés, éppen ezért olvassuk el alaposabban, hiszen ha valaki már aláírta a szerződést arra már nem mondhatja, hogy nem is olvasta el vagy nem ismeri a tartalmát.