1. A kényelmetlenség és a rossz méret, nem hibás teljesítés
Miért nem szokták visszavenni azokat a cipőket, amiket ha másnap viszünk is vissza, amik kényelmetlenek, illetve mérethibásak? Mert nem kötelező a boltoknak. Ugyanis a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 6:157.§-a alapján nem tekinthető hibás teljesítésnek a termék azon hibája ami már a vásárlás előtt megvolt és amiről a fogyasztónak tudott, tudnia kellett volna. Egy cipőt a boltban felpróbálhatunk, kivethetjük a dobozából, így a fogyasztónak bőven van tájékozódási lehetősége arra, hogy a számunkra kiváló minőségű és fajtájú cipőt válasszuk ki. És nincs olyan jogszabály ma Magyarországon, ami nem hibás, üzletben vásárolt terméket visszavételére kötelezné a vállalkozást.

Azonban vannak olyan boltok, akik az üzleti politikájukban sokkal megengedőbbek. Boltban kihelyezett táblák, feliratok, termékcímkék vagy a fizetési bizonylatok (blokkok) tartalmazhat olyan információkat, hogy ha a fogyasztók X napon belül, jó állapotban visszahozzák a cipőt az üzletbe, akkor cserét/levásárlást/pénzvisszafizetést (bár ez a legritkább) kérhet. Mindazonáltal fontos hangsúlyozni, hogy ezek a feltételek nem kötelezőek és nem érvényesíthető minden boltban általánosságban. Így nem kérhető számon a cipőket árusító bolttól, hogy miért nem alkalmazza azokat a feltételeket, amiket más üzletek is.

2. A blokk (nyugta) fontossága
A 19/2014 NGM rendelet alapján a fogyasztó a kellékszavatossági jogait úgy tudja érvényesíteni, ha a blokkot felmutatja, hiszen a blokk szolgál arra, hogy a fogyasztó minden kétely nélkül be tudja bizonyítani, hogy azt a terméket abban az adott boltban vette. Bár az NGM rendelet tesz utalást arra, hogy vita esetén a fogyasztó a Békéltető testület előtt bebizonyíthatja a vásárlás tényét, azonban ennek korlátozott lehetőségei vannak. Ugyanis készpénzzel történő fizetés esetén az vásárlás ténye csak a fizetési bizonylaton jelenik meg, míg a bankkártyás vásárlás esetén az utalás ténye visszakereshető (azonban ezt is a fogyasztónak kell hitelt érdemlően bizonyítania).

3. Mit tehetünk, ha tönkrement a cipő?
Ha a cipőnek valami hibája van, akkor a blokkal együtt időben kell visszavenni a cipőt abba az üzletbe, ahol vette. Az üzletben majd ezután felvesznek egy jegyzőkönyvet (ennek a tartalmát szabályozza a 19/2014 NGM rendelet), ahol a fogyasztó megjelölheti a kellékszavatossági igényét.

Mit kérhet reálisan a fogyasztó? A kellékszavatossági jogok lépcsőzetes érvényesítése miatt először a Ptk. alapján a fogyasztó elsősorban kijavítást vagy kicserélést kérhet, amit mérlegelhet a vállalkozás. Így a fogyasztó cserét jelölt meg, de a vállalkozás kijavította a cipőt, köteles elfogadni, hiszen a vállalkozásnak ennyi mozgástere van.
Azonban vannak olyan esetek, amikor a fogyasztó nem csak az elsőlépcsős kellékszavatossági jogok, hanem a második lépcsős kellékszavatossági jogok közül is választhat (elállás, árleszállítás). Ritkán szokott megtörténni, de bizonyos esetekben a cipő szenvedhet olyan hibában, ami a fogyasztói bizalom olyan szintű megrendülését okozza, hogy a fogyasztó érdeke megszűnik a termék kijavításában, vagy kicserélésében. Ilyen hiba lehet, ha a cipőt a vállalkozás sokadjára nem tudta kijavítani.

4. A szakértői vélemények bűvöletében
A hibás teljesítési vélelem alapján, ellenkező bizonyításig úgy kell tekinteni, hogy a hiba már a termék megvásárlásakor már megvolt az áruban. Ez azt jelenti, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén 1 évig a vállalkozásnak kell bizonyítania a termék hibáját. A bizonyítás legtöbbször a szakértői vélemény kibocsátásával történik meg, ahol a bolt által felkért szakértő elbírálja az ügyet. És itt szoktak a bonyodalmak kezdődni. Egyrészt, elterjedt tévhit, hogy az eladóknak értenie kell a cipőkhöz. Ez nem igaz és nem szerencsés a szegény eladókat azzal megtalálni, hogy mi az, hogy elutasították, hát nem látja, hogy a ragasztás már nem segít stb.

Természetesen nem kötelező a fogyasztónak elfogadnia a vállalkozás elutasítását és szakértői véleményt sem. Azonban fontos tudni, hogy a fogyasztói laikus vélemény önmagában nem elegendő a szakvélemény megcáfolásához, főként ha a szakvélemény megfelel a jogszabályi követelményeknek. Célszerű lehet ellenszakvéleményt készíttetni, ha nagyon biztosak vagyunk a dolgunkban. Ennek költsége a fogyasztót terheli. Ellenszakvélemény nélkül is van lehetőség Békéltető Testülethez fordulni és ott egyezségkötéssel is zárhat az ügy.