Ha a kereskedő valamit rosszul csinál a fogyasztók szerint, az már önmagában tisztességtelen? I.rész
Az elkövetkező kisokosokban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat járjuk körbe. Vajon tényleg tisztességtelen, amit fogyasztóként az igazságérzetünk tisztességtelennek jelez?
A tanácsadásunk során sokszor tapasztaljuk azt, hogy néha nem egyre gondolunk a fogyasztókkal bizonyos szavak értelmezésében. Ilyen például a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok is, amelyről sok értelmezés kering az egyes netes fórumokon és a fogyasztók
körül is. Leggyakrabban a hozzánk fordulók szerint, a vállalkozás minden tevékenysége egy kereskedelmi gyakorlat (pl. nem állít ki számlát vagy jótállási jegyet) és ha a vállalkozás valamit rosszul csinál (a fogyasztók szerint) az már önmagában tisztességtelen.
Az igazság viszont ennél nem is áll távolabb. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat fogalma két elemből áll, a kereskedelmi gyakorlatból és annak tisztességtelen megítéléséből. 2008. évi XLVII. törvény alapján (továbbiakban Fttv.) a kereskedelmi gyakorlat: a
vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek a termék fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja,
marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja. Tehát amikor megvizsgáljuk, hogy a vállalkozás magatartása vajon minősülhet-e (ebben a kontextusban) kereskedelmi gyakorlatnak, akkor nézzük meg, hogy kapcsolódik-e üzleti kommunikációhoz, vagy más eladásösztönző tevékenységhez.Fontos, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megítélésénél a Fogyasztóvédelmi Hatóság vagy a Gazdasági Versenyhivatal jár el. Illetve, attól még ha a hatóság megállapította egy kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségét a polgári jogi igényeinket (pénzvisszafizetés) saját magunknak kell intéznünk.
A Panaszakadémia tanácsa:
De mitől lehet tisztességtelen egy kereskedelmi gyakorlat?
A jogszabály alapján ha a vállalkozás nem a megfelelő szakmai gondossággal jár el és torzítja a fogyasztói magatartást (vagy erre
alkalmas). A fogyasztói magatartás torzítása abban merülhet ki, hogy az adott kereskedelmi gyakorlat rontja a fogyasztó lehetőségét, hogy a termékkel kapcsolatos tájékozott döntést hozzon és ezáltal őt olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem
hozott volna meg. Például, ha egy terméken az szerepel, hogy 30 napig visszaveszik közben pedig minden ilyen kérést elutasítanak.
Fontos, hogy a Fttv. mellékletében szereplő kereskedelmi gyakorlatok mindenképpen tisztességtelenek, például: annak valótlan állítása, hogy a termék alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei gyógyítására, vagy olyan
benyomás keltése a fogyasztóban, hogy nem hagyhatja el az üzlethelyiséget, amíg nem köt szerződést stb.
A kereskedelmi gyakorlatoknak jól meghatározható típusai is vannak. A megtévesztő kereskedelmi gyakorlat egy valótlan információt tűntet fel a termék lényeges tulajdonságaival kapcsolatban (mennyiség, ár, származási hely) és ezzel a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. A megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok közé tartozik a megtévesztő mulasztás is, amely során
a kereskedő jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját.
A megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok talán a leggyakrabban előforduló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok közé tartozik. Ha például a terméken egyszerre több ár van, vagy át van huzigálva, akkor ez jogosan tekinthető megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak.
A megtévesztő kereskedelmi gyakorlat mellett még beszélhetünk az agresszív kereskedelmi gyakorlatról is. Ebben az esetben a vállalkozás a fogyasztót pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlással az adott helyzetben jelentősen korlátozza vagy alkalmas arra, hogy jelentősen korlátozza a fogyasztónak a termékkel kapcsolatos választási vagy magatartási szabadságát, illetve lehetőségét a tájékozott döntés meghozatalára, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.
Az agresszív kereskedelmi gyakorlatokra gyakori példa, mikor online rendelünk és egy felugró ablak folyamatosan felhívja a figyelmünket, hogy azt a terméket amit nézünk még öt másik ember akarja megvenni. Ez azt eredményezheti, hogy ettől a pszichológiai nyomás miatt megvesszük a terméket, pedig lehet nem is akartuk volna.
A kereskedelmi gyakorlatok megítélésénél viszont hátra van egy kulcskérdés, miszerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat az átlagfogyasztó szempontjából kell megítélni.
De ez mit is jelent? A következő részben folytatjuk.