Első olvasásra talán idegennek és misztikusnak hangzik a fenti kérdés, de sajnos nem idegen, és nem is misztikus, a mindennapokban nagyon sok fogyasztó találkozik kibercsalással, jó esetben csak kísérlettel, rosszabb esetben áldozatul is esik, ellopják az adatait és ennek segítségével a pénzét is.

Bárki lehet támadás célpontja, de különösen veszélyeztetettek azok, akik nem tudnak lépést tartani a digitalizáció rohamos fejlődésével, valamint ezzel párhuzamosan a kibertérben megjelenő kockázatok kezelésével. A bűnözök ezt a hiányosságot kihasználva próbálkoznak olyan módszerekkel, amelyek kecsegtető ajánlatok vagy éppen sürgetés, nyomásgyakorlás útján megszerzett adatok felhasználásával károsítják meg az ügyfeleket.

A kibercsalás egyik formája, amikor a csaló az adathalász hívás során megpróbálja elhitetni a hívott féllel, hogy ténylegesen egy banki alkalmazottal beszél, és egy pénzügyi tranzakció során fellépett hiba vagy csalásgyanú miatt telefonál.

Vagy a kibercsalás másik gyakori esete, amikor a csalók egy-egy weboldalt lemásolnak (klónoznak), annak érdekében, hogy a leendő áldozatokkal elhitessék, hogy egy valós honlapon keresgélnek. Így járt az a vásárló is, aki meggyőzőnek talált egy klónozott weboldalt és sokmillió forintja bánta, hogy előre elutalta egy motor vételárát.

A KiberPajzs projekt egyik legfontosabb célja a tájékoztatás, az edukáció, az ügyfelek és felhasználók figyelmének felhívása az online tér pénzügyi biztonságot veszélyeztető kockázataira, hogy az elsajátított ismeretek segítségével a lehető legteljesebb pénzügyi tudatosság alakuljon ki a digitális pénzügyi szolgáltatásokat használó lakosság körében. Az edukációs-kommunikációs kampány az online felhasználói tudatosságra, a digitális biztonsági alapismeretek fontosságára hívja fel a figyelmet, melyeknek birtokában az ügyfelek az online térben is biztonságban tudhatják értékeiket, megtakarításaikat. A körültekintés és az alapismeretek védelmet nyújtanak a pénzügyekben. Emellett fontos cél az is, hogy a pénzügyek lebonyolításában részt vevő intézmények, valamint a bűnüldöző szervek és egyéb hatóságok információt és tapasztalatot tudjanak cserélni egymással, ezáltal hatékonyabbá téve a visszaélések elleni harcot.

A Magyar Nemzeti Bank mellett a Magyar Bankszövetség (mint a hazai bankok érdekképviseleti szerve), az Országos Rendőrfőkapitányság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2022 őszén KiberPajzs néven közös kommunikációs és edukációs kampányt indított, amelyhez időközben az Igazságügyi Minisztérium, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Magyar Államkincstár és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium is csatlakozott. A szervezetek az együttműködés során folyamatosan vizsgálják a fogyasztói szokásokat, azok változásait, valamint a pénzügyek, illetve a pénzforgalom lebonyolítása kapcsán megfigyelhető visszaélési mintázatokat és kiberbiztonsági kockázatokat. Figyelembe veszik a nemzetközi trendeket, szakmai munkájukba beépítik ezeket a tapasztalatokat, amelyeket végső soron a pénzügyi rendszer biztonságának, valamint az ügyfelek pénzügyi tudatosságának növelésére fordítanak.

Fontos, hogy a rohanó, felpörgött életünkben, amelynek egy részét a digitalizáció segítségével oldjuk meg, legyünk figyelmesek, olvassuk el alaposan, hogy milyen linkre kellene kattintanunk, hallgassuk meg, és értelmezzük, hogy ki keres minket telefonon! Ne engedjünk a sürgetésnek, az érzelmi manipulációnak, a túl jól hangzó ajánlatoknak!

A KiberPajzsról és a kibercsalás témáról a KiberPajzs oldalán olvashatnak részletesen: https://kiberpajzs.hu/