Ki fizeti a futárt a márkaszervizbe?
Örök dilemma egy meghibásodott termék esetén, hova forduljunk: márkaszervizhez vagy szakszervizhez? A márkaszervizben tutira ismerik a beteg jószágot, viszont a közvélekedés szerint drágábbak, lassabbak, macerásabban elérhetőek. A szakszerviznél óriási pro, ha a sarkon van, olcsóbb, rugalmasabb, de néha benne van a pakliban, hogy a javítás nem lesz tökéletes vagy ugrik miatta a garancia. A kérdést egyébként gyakran épp a meglévő garancia kérdése dönti el. Kivéve, amikor csak fokozza a dilemmát egy Békéscsabáról Budapestre való szállítással.
Szép napot kívánok! Én nem panaszkodni szeretnék hanem egy kérdést feltenni. Ha webshopban vásároltam egy terméket nevezetesen egy konyhai robotot, és meghibásodik, a márka szerviz Budapesten található én Békéscsabán lakom. Kit terhel a szállítási költség a márka szervizbe? Köszönöm válaszukat!
A Panaszakadémia tanácsa:
Kedves Panaszos!
Válaszunk röviden: Több tényező befolyásolhatja a költségviselést, így a kérdésedre több helyes válasz is létezik.
A költségek viselése igen gyakori kérdés mind a jótállás/szavatosság, mind a 14 napos elállás kapcsán. A te esetedben most az előbbi kategória vonatkozásában kell a kérdést megvizsgálnunk, hiszen egy hibás termékről van szó. Legyen szó azonban akár kötelező jótállásról, akár kellékszavatosságról, ha a jogszabályban rögzített határidő még nem telt el, akkor a hibás termék szervizbe történő elszállításának a költsége a vállalkozást terheli.
Ezt a következő jogszabályi rendelkezések mondják ki:
Polgári Törvénykönyv
6:166. § [Költségviselés]
(1) A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet terhelik.
(Ezt ugyan a kellékszavatosságnál rögzítette a jogalkotó, de eltérő rendelkezés hiányában a jótállás vonatkozásában is alkalmazni kell.)
151/2003. (IX. 22.) Korm.rendelet
6. § (1) A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket – a járművek kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani.
(2)Ha a kijavítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a vállalkozás, vagy – a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén – a javítószolgálat gondoskodik.
Ezekből tehát az következik, hogy a jótállás/szavatosság körébe tartozó hibák, vagyis gyártási eredetű hibák esetében a szállítási költséget a vállalkozásnak kell viselnie.
Más a helyzet ellenben akkor, ha kiderül, hogy a hiba oka nem gyártási eredetű, hanem a vásárlást követően keletkezett, az a rendeltetésellenes használat következménye. Ekkor a vállalkozás az állításait alátámasztó szakértői vélemény alapján persze mentesülhet a jótállási/kellékszavatossági kötelezettsége (utóbbinál csak a vásárlást követő első 6 hónapban terheli bizonyítás a vállalkozást, utána már a fogyasztót) alól, de amellett a szállítási és a javítási költségre is igényt tarthat. Ugyanez előfordulhat viszont a jótállás esetén is akkor, ha a kötelező jótállási idő már eltelt, viszont azon felül a vállalkozás extra jótállást, azaz szerződéses jótállást biztosít a fogyasztó számára, hiszen ennek feltételeit a vállalkozás maga határozhatja meg, így akár a szállítási költség fogyasztó általi viselését is előírhatja, de azt is mondhatja, hogy a jótállás nem teljes körű, így az adott hibát csak ellenérték fejében tudja javítani. Ha ez a helyzet áll fenn, akkor előzetesen érdemes a jótállási tájékoztatót felütni és alaposan átolvasni.
Bízunk benne, hogy válaszunkkal a segítségedre lehettünk.
Üdvözlettel: FOME