1. Milyen kereskedőkre vonatkozik a szabályozás?
A Kormányrendelet (45/2025.) olyan élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemi üzletekre alkalmazandó, akiknek a nettó árbevétele a 2023. évben az 1 milliárd forintot meghaladta.

Mit jelenthet ez a gyakorlatban?
Hogy az egyes nagyobb bevásárlóközpontokban, vagy üzletláncok kisebb és nagyobb boltjaiban ez a Kormányrendelet alkalmazandó. Azonban nagy valószínűséggel a sarki kis boltokban vagy egy-egy ABC-ben kaphatók termékekre már nagy valószínűséggel nem érvényes. Így kisebb településeken például nem „él” ez a Kormányrendelet.

2. Milyen termékekre milyen árrést ír elő a szabály?
A Kormányrendelet 1. melléklete alábbi (30!) terméket említ meg:
1. csirkemell, 2. csirkecomb, 3. csirke far-hát, 4. csirkeszárny, 5. egész csirke, 6. pulykamell, 7. sertéscomb, 8. sertéskaraj, 9. sertésoldalas, 10. sertéstarja, 11. sertészsír, 12. párizsi, 13. UHT tehéntej 1,5% zsírtartalom, 14. UHT tehéntej 2,8% zsírtartalom, 15. ESL tehéntej 1,5% zsírtartalom, 16. ESL tehéntej 2,8% zsírtartalom, 17. vaj, 18. tejföl, 19. natúr joghurt, 20. gyümölcsjoghurt, 21. trappista sajt, 22. tehéntúró, 23. margarin, 24. Napraforgó- és repceolaj, 25. Finomliszt BL 55, 26. Rétesliszt BFF 55, 27. Kristálycukor (fehér cukor), 28. fokhagyma, 29. étkezési burgonya újburgonya kivételével, 30. Friss tojás, héjában a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból (kivéve a keltetésre szánt, megtermékenyített tojás)

Mit jelent az, hogy árrés?
Az árrés a Kormányrendelet alapján azt jelenti, hogy a kisebbítendő tag (a terméket terhelő adómérték nélkül számított fogyasztói ár) és kivonandó tag (a beszállító által számlázott átadási ár, illetve a kereskedő általi saját előállítás esetén – az üzemi általános költségeket is tartalmazó – önköltségi ár) különbözetét kell érteni. Tehát, a bolti árból ki kell vonni a termelői árat, és így megkapjuk azt a hasznot, amit a nagyobb üzletláncok alkalmaznak. Ennek az árrésnek a mértéke nem lehet nagyobb a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrésnél vagy legfeljebb 10 százalék lehet.

Mi a helyzet a saját márkás termékeknél?
Ebben az esetben a saját márkás termékek maximum olyan arányban lehetnek drágábbak, mint amennyire 2025. január és februárjában voltak a Kormányrendelet 1. mellékletében szereplő termékekhez képest.

3.  A fogyasztóvédelmi jogérvényesítés lehetőségei
A fogyasztók a Kormányrendelet alapján, ha azt észlelik, hogy a boltok nem tartják meg az egyes termékekre vonatkozó árképzési előírásokat, vagy ha nem annyi terméket árusítanak, ami a vásárlók folyamatos kiszolgálását biztosítani tudja, akkor fordulhatnak az illetékes (a fogyasztó lakóhelye szerinti) Fogyasztóvédelmi hatósághoz.
Továbbá, ha a fogyasztók azt észlelik, hogy egyes nagyobb boltok (akikre vonatkozik az rendelet) olyan marketingtevékenységet folytatnak, amiben nem valósan tüntetik fel a rájuk vonatkozó árrés képzési előírásokat vagy az általuk kitett plakátok nem felelnek meg a hatósági előírásoknak (jelen cikk megírásakor még nincs ilyen előírás, de a Kormányrendelet tartalmazza annak a lehetőségét), akkor tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanúja miatt szintén bejelentést tehetnek a fogyasztóvédelmi hatósághoz. Azonban a fogyasztói jogérvényesítést behatárolja, hogy a fogyasztók csak (jelen álláspont szerint) 2025. március 17-étől 2025. május 31-éig jelezhetik panaszaikat az illetékes Fogyasztóvédelmi hatóságnak.