Online alkalmazások digitális fizető eszközei az elállási jog tükrében
A cikk írója 25 éves és emlékszik még arra, mikor gyerekkorában sok online játékkal játszott (lehet még lámpaoltási idő után is). Tapasztalta azt, hogy egy olyan online játékban, ahol kártyákat kellene gyűjteni, azokért szintén játékbeli arannyal lehet fizetni. Vagy egy másik játékban hősöket lehetett venni szintén játékbeli aranyból/ezüstből/gyémántból. De ezeket a hősöket lehetett kozmetikázni is, ami további hasonló fizetőeszközökbe kerültek.
A videó játékok és egyáltalán más online platformok egyre nagyobb szerepet töltenek be a mindennapjaink életében. A játékok vagy éppen a közösségi média felületek egyre inkább (és már nem csak a fiatalabb generációk között) válnak a hobbinkká. Így természetes, hogy az ember szeretne egy kis pénzt áldozni az ilyen szenvedélyekre. Legyen szó arról, hogy egy élő közvetítésen pénzt (vagy olyan értékű emojikat) küldünk a kedvenc tartalomgyártónknak vagy éppen egy videó játékban váltjuk át a saját pénzünket alternatív fizetőeszközökre, hogy azokból vegyünk valamit a játékon belül. Bár nagyon furcsának és idegennek tűnik a téma, azonban például a szülőknek is egyre inkább lépést kell tartaniuk a trendekkel. Egyébként nemcsak videó játékok, hanem online streaming szolgáltatók/közösségi média platformok is (Twitch, Youtube) felhívást idéznek a nézőiknek, hogy fizessenek elő csatornatagságra vagy vegyenek ottani fizetőeszközöket, amelyekkel vicces ikonokat vagy ajándékokat tudnak venni és ajándékozni mások számára.
De mégis mit lehet lenni a videó játékokon belül és milyen fizetőeszközről van szó? Mi történik akkor, ha valaki számos játékbeli vagy közösségi médiabeli fizetőeszközt vett és meggondolta magát?
Először is az ilyen fizetőeszközök digitálistartalom-szolgáltatásra vonatkozó szerződésnek minősülnek. Ebben az esetben a vállalkozás kizárhatja az elállási jogunkat, amennyiben a fogyasztó előzetes beleegyezése alapján, annak tudomásulvételével, hogy az elállási jogunkat a fogyasztói elveszíti és a vállalkozás visszaigazolást küldött a digitálistartalom-szolgáltatás megvásárlásáról.
Tehát, ez általában úgy szokott kinézni, hogy például egy videó játékon belüli vásárlás során, ha valaki vesz játékbeli aranyat, karaktert, paklit stb. akkor a rendelésnél ki kell pipálni, hogy elolvasta az általános szerződési feltételeket és megértette, illetve tudomásul veszi, hogy nem állhat el a szerződéstől. Azonban meg kell jegyezni, hogy vannak kivételek és egyes vállalkozások nem korlátozzák az elállási jogot.