Vajon átlagfogyasztó vagyok, amikor vásárlok? Mennyire várják el tőlem, hogy felkészülten vásároljak? II. rész
Az előző kisokosunkban ott hagytuk abba, hogy a kereskedelmi gyakorlatok megítélésénél van egy kulcskérdés, miszerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat az átlagfogyasztó szempontjából kell megítélni. De ez mit is jelent?
Egy valódi hétköznapi fogyasztó miként tud megfelelni a fogyasztóvédelmi- és versenyjogi eljárásokban szereplő átlagfogyasztói fogalomnak?
Meglátásunk szerint az már egy helyes lépés, hogy realizáljuk azt, hogy mindenki (tehát köztük mi, a tanácsadók is) ejthet hibát vásárlásai során. Azonban felesleges a jogszabály által előírt (néha tényleg irreális) átlagfogyasztói mintázatot hibáztatni és minden felelősséget áthárítani más tényezőkre és olyan kifogásokkal élni, hogy „senki sem olvassa el ezeket vagy mindenki ezt csinálja”.
Másodszor próbáljunk meg sokkal lassabban és tudatosabban vásárolni és érdeklődjünk az információk iránt, amelyek a vásárlást elősegítik. Ez nem azt jelenti, hogy minden termék hátoldalát el kell olvasni bevásárláskor, de online rendelésnél (vagy akár boltban történő katalógusból kiválasztás során) legyünk tisztában, hogy hogyan zajlik a megrendelés, ha felmondjuk vagy elállunk akkor milyen kötelezettségek terhelnek minket. Olykor még az „apróbetűs részeket” is olvassuk el.
A Panaszakadémia tanácsa:
Az átlagfogyasztói tesztet a kereskedelmi gyakorlat megítélése érdekében alkalmazza az eljáró hatóság, amely lehet a bejelentő fogyasztó lakóhelye szerinti illetékes Vármegyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi hatósága vagy bizonyos esetekben a Gazdasági Versenyhivatal.
Az átlagfogyasztói teszt alkalmazásával valóban azt a kérdést teszi fel az eljáró hatóság, hogy a kereskedelmi gyakorlat képes volt-e az elvárt módon eljáró fogyasztókat megtéveszteni vagy olyan más ügyleti döntés meghozatalára kényszeríteni, amit amúgy nem tett volna meg.
A kérdés az, hogy mit tekinthetünk elvárt magatartásnak? Nincs egy jogszabályi lista, vagy bármilyen más összegzés hazánkban (vagy akár más európai uniós tagállamokban), hiszen az átlagfogyasztói magatartás megítélése mindig is esetenként történt.
Azonban a hazai és az európai uniós joggyakorlat alapján pár következtetés mégis levonható.
Egyrészt az átlagfogyasztóról feltételezünk egy racionális magatartást, amely magába foglalja a rendelkezésére álló információk feldolgozását, illetve egy aktív attitűdöt az információk felkeresése érdekében. Tehát amikor olyan panasz érkezik hozzánk, hogy valaki csak aláírt egy szerződést de nem olvasta el részletesen, vagy ha egy fogyasztó úgy rendel egy terméket egy weboldalról, hogy nem olvasta el az általános szerződési feltételeket, azoknak sajnos azt
kell mondanunk, hogy nem feleltek meg az átlagfogyasztói elvárásoknak.
Természetesen mi, mint fogyasztóvédelmi tanácsadók tisztában vagyunk annak, hogy néha még mi se tudnánk minden esetben 100%-osan az átlagfogyasztói képnek megfelelni.
Ugyanis észleljük és tudjuk, hogy az elvárt átlagfogyasztói magatartás és a gyakorlat nagyon sokszor két különböző dolog.
Viszont ennek az elvárt racionalitásnak vannak határai. Például egy átlagfogyasztónak nem kell kételkednie a vállalat által közölt reklám tartalmában, nem elvárható az átlagfogyasztótól, hogy azt felülvizsgálja és ellenőrizze. Vagy bizonyos esetekben a fogyasztókhoz intézett tájékoztatásnak valóban érthetőnek kell lennie és nemcsak nyelvtani szabályoknak kell megfelelnie.
Továbbá a jogszabály megemlít olyan eseteket is, amikor egy kereskedelmi gyakorlat egy fogyasztók jól elkülöníthető, sérülékeny csoportját célozza meg (idősek, fiatalok vagy valamilyen betegségben szenvedőket). Ebben az esetben az átlagfogyasztói képet az adott sérülékeny csoportból kell kialakítani, a kereskedelmi a gyakorlatot az érintett csoport tagjaira általánosan jellemző magatartás szempontjából kell értékelni. Éppen ezért bizonyos helyzetekben a fogyasztóvédelmi- és versenyjogot alkalmazó szervek figyelembe vesznek egyfajta kiszolgáltatottságot például üdülési jog, videojátékok vagy rákos megbetegedések elleni gyógyszerreklámoknál.